Az Elcseszett Tervezettség Tudományos Elméletéről

A jóságos dilettáns

Nagy örömmel látjuk, hogy az Unintelligens Tervezettség most még képlékeny keretrendszerén belül rendkívül sok tudományos hipotézis jelent meg. A köztudatban és az alternatív tudományos körökben is a leginkább ismert és elterjedt koncepció a Nem Tudatosan Rosszindulatú De Unintelligens Tervező - rajtunk kívül például az Unintelligens Tervezes blog mögött álló tudományos műhely is ezt az irányt képviseli; fontos kiemelnünk, hogy ők tőlünk függetlenül, az antidarwinizmus Wallace-eként, csupán a tudományos tényeket követve jutottak ugyanarra a felismerésre. Valamint itt kell megemlítenünk a TöTöT - Több Tökéletlen Tervező - hipotézisét is, de ennek a lehetőségnek a tudományos igényű megválaszolásához további kutatómunka és quote mining szükséges.

Természetesen nem hallgathatjuk el az egyéb lehetőségeket, amik a mi paradigmánkon kívül helyezkednek el, mi nem szeretnénk abba a logikai csapdába esni, amibe az Intelligens Tervezettség hívei gyakorta kerülnek. A darwinizmus és az IT vitája nem egy privát párbaj, hanem a Végső Igazság keresésének egy parázs vitákkal kísért mozzanata. Fogadjuk meg az ÉRTEM-nek a pluralizmus és a tudományos haladás nevében elhangzó intelmét:

"(9. d) Két álláspont ütköztetésével hamis dilemma benyomását kelteni („vagy az egyik, vagy a másik igaz”), miközben az adott témában másféle alternatívák is lehetségesek."

A gonosz profi

Mik tehát az alapvetően jóindulatú, de tehetségtelen Tervező - vagy Tervezők - hipotéziseinek alternatívái? Olyan elméletet kell keresnünk, ami a megfigyelt valóságot és a mögé képzelt falszifikálhatatlan szellemvilágot hatékonyabban írja le, mint az Intelligens Tervezés.

Az Elcseszett Tervezettség mellett az egyik ilyen alternatív alternatíva a Rosszszándékú Értelmes Tervezettség (RÉT) hipotézise. A körülöttünk lévő biológiai struktúrák kuszasága és tökéletlensége vagy figyelmetlenség és ostoba tervezés, vagy éppenséggel precíz tervezés és hideg gonoszság keveréke. Hiszen a világ élőlényeinek legalább a negyede (!) parazita, amik létezését még a mi elméletünk is csak bizonyos előfeltételezések révén tudja megmagyarázni. Ez már jóval több, mint a szimplán elrontott biológiai struktúrák sorozata, azt könnyedén magyarázza a mi elméletünk is. Még az agyba tévedt lárvák példája sem demonstrálja az Egyszerüsíthetetlen Komplexitás által támasztott kihívásokat, hiszen mondhatjuk, ezek a lárvák nem ide lettek tervezve, szimplán a rossz tervezés révén kerültek csak oda. De egy komplex - ráadásul Egyszerüsíthetetlenül Komplex - biológiai mechanizmus immár nehezebben magyarázható egy - vagy több - tervezési bakival.

Új szempont

Vegyük például az emberi szemgolyóban élősködő Loa Loa Filariasis fonalférget. A szaporodási ciklusa mindennek nevezhető, csak nem egyszerűnek, és bármely elemet kivéve a kör megszakadna, azaz a szaporodási ciklus az első (tervezett) generáció után nem is folytatódhatna.

A nematóda féreg tehát kezdettől fogva is így szaporodott. Nyilvánvaló, hogy ennek a szövevényes ciklusnak a Rosszindulatú Értelmes Tervezés hipotézis adja a legegyszerűbb és a legkevesebb önkényes kitételt tartalmazó magyarázatát. Természetesen az Elcseszett Tervezettség ugyanúgy előnyben van a saját pályáján, azaz az értelmetlen és elrontott biológiai struktúrák magyarázatakor. E két egymásnak feszülő paradigma kölcsönhatásai és látszólagos ellentmondásainak kutatása mindenesetre a jövő kutatóinak feladata.

A tanulság tehát, hogy nem ignorálhatjuk a rivális elméleteket csupán azért, mert valamiért nem szimpatizálunk velük. Minden esetben a bizonyítékokat kell követnünk, hogy az élővilágra vonatkozó elméleteink közül végül a legnagyobb magyarázó erővel rendelkezőt választhassuk ki. Tasi István szavaival élve: "A felsőbbrendű elme közreműködésének különböző koncepciói így teljes értékű alternatívák, amelyek legalább olyan magyarázó erővel rendelkeznek, mint a materialista megközelítés. "

Tisztelt Rimóczi László!

Örömmel olvastam az index címlapjára is kilinkelt cikkét az ID és a darwinizmus vitájáról, a kommentek számát tekintve is látható, hogy a témát komoly érdeklődés övezi. Ezúton szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy nem csupán ez a két tudományos elmélet küzd az elsőségért - és az ID esetében az oktatásba való bekerülésért. Létezik egy új, fiatal, de feltörekvő elmélet, ami az Intelligens Tervezettség egyes alapelemeit átvéve, jelentősen továbbfejlesztette az eredetit. Sajnálatos módon a ID képviselőinél rendre felmerülő probléma, hogy vallási vagy egyéb meggondolások miatt a tényeket igazítják a saját elvárásaikhoz, nem pedig fordítva. Bizakodom, hogy Önt nem sodorták az elfogultság irányába vallásbölcsészeti tanulmányai, inkább szélesebb perspektívát nyújtanak ezen újszerű gondolat befogadásához!

Röviden összefoglalnám az általunk, azaz az IDEG csoport munkája révén népszerűsített természettudományos paradigma lényegét: a tudományos tényekből kirajzolódó kép egyértelmű - az élővilág tervezett. A tervezettség puszta tényén túl viszont nem lehet nem tudomást venni a tervezés hibáiról. Igen, a hibáiról. Első hallásra ez egy igen súlyos megállapítás, viszont könnyedén alátámasztható látványos példák sorával. És bizony a darwinistákét megközelítő elvakultság kell ahhoz, hogy a valóság ezen részléteit valaki a világnézete okán ignorálja.

Kezdetnek induljunk ki az Ön első mondatából: "A csigaház tökéletes harmóniája, a kristályok szabályos szerkezete, az egysejtű ostor megmagyarázhatatlan kialakulású motorja és számtalan hasonló jelenség tartja életben az örök kérdést: vajon mindez csak véletlen, csinos baki, vagy a természet szeszélyes játéka?" Valóban, ezeknek a dolgoknak a magyarázata nem lehet az akadémiai "tudomány" Wunderwaffe-je, a misztikus "véletlen", hiszen ahogyan a nyertes lottószámok sorozatai, a hópelyhek kristályhibái (!), vagy a fonákjukra-tetejükre hullott falevelek mintái is egyszerűen túl összetettek (bizony alig 500 száraz levél elegendő ahhoz, hogy átlépjük a Tervezettség határát, az 1:10^150 valószínűtlenséget), túl komplikáltak ahhoz, hogy a véletlennel intézzük el a kialakulásukat. Azonban mivel elméletünk csupán az élőlényekkel foglalkozik, ezért szorítkozzunk a biológiából vett példákra. Lássuk tehát, mennyire is tökéletes a csigaház harmóniája!

A Mammut üzletház kirakatai mellett sétálva megakadhat a szemünk néhány diorámán, amikben régen tervezett állatok fosszíliáit tanulmányozhatjuk (ebből is látható, hogy az IDEG csoport igen aktív tudományos kutatómunkát végez. Még terepen is.). A számunkra most érdekes kollekciót a második emeleten állították ki; az üvegvitrin középén pedig ott találjuk ezt a (lásd a nagyított képen balra) furcsán deformálódott csontot. Íme egy barlangi medve (Ursus spelaeus) állkapcsának hibás tervezése, ill. annak fájdalmas következménye - a rossz szögben álló felső és alsó szemfogak szinte elfűrészelték egymást. Az persze nyilvánvaló, hogy valaki részletesen megtervezte a medve fogazatát, azok anyagától kezdve a méretükön át azok pozíciójáig beállítva minden jellemzőt. Hacsak nem feltételezzük, hogy a Tervező (akinél az Intelligens jelzőt nem csak a tudományos elméletünk névbeli megkülönböztetése végett hagytuk le) tudatosan, a fizikai fájdalom és szenvedés szándékával tervezte ilyenre a medve állkapcsát, akkor csupán egy lehetőség marad.

Komolyan véve az ÉRTEM honlapján olvasható cikk egyik lényeges mondatát: "A tervező szándéka gyakran leolvasható a konstrukcióból (logikai következtetések, illetve az elfogadható interpretációk alapján)", eszerint tehát ugyanúgy kell eljárnunk,  mintha egy mesterember munkáját szemlélnénk. Tegyünk akkor így!

 Nos, a "Tervezettség", mint olyan, most is megkérdőjelezhetetlen, a mesterember létezik, de azt hiszem mindannyian lespórolnánk az "intelligens" jelzőt, sokkal inkább a "részeges, kétbalkezes kontár" szóvirág tolulna az ajkunkra. Márpedig ha ugyanilyen kontár tervezést látunk a természetben, akkor ezúttal miért vonakodunk mégis? Persze, mi is kereshetnénk banális kifogásokat, ahogyan az ÉRTEM is teszi: 'nem tudhatjuk az Alkoholista Kőműves célját', 'lehet hogy ez a lépcső így tökéletes', 'nincs jogunk megítélni a Kőműves munkáját, amíg mi egy lépcsőfokot sem tudunk lebetonozni'. Vajon akkor is így mentegetőznénk, ha az ilyen munkát nekünk kellene kifizetnünk?

Az IDEG csoport véleménye tehát egyértelműen tervezettség-párti, de mi ki merjük mondani azt a logikus, szinte már triviális következtetést, amit az ÉRTEM (avagy a Védikus Kreacionizmus,  nem véletlenül vagyunk bizonytalanok..) világnézeti okokból nem mer:
 "A Tervezés Tökéletlen. A Tervező is Tökéletlen" - szól az IDEG 'Ars POEtica'-ja.

Az állami közoktatás sokszínűséget és teljeskörűséget kell biztosítson a tanulóknak, csak így biztosítható a világnézetileg pártatlan és minőségi oktatás. És az Imbecil Design gondolatának megjelenése az iskolákban legkevésbé sem fenyegetné ezt az alapelvet. Annak megemlítése, hogy az élet eredetére vonatkozóan van egy olyan – egy tudományos kisebbség által javasolt – megközelítés, mely szerint az élet létrejöttében valamiféle unintelligencia is közrejátszott, nem szegényebbé, hanem inkább gazdagabbá, nyitottabbá tenné az oktatást. Ez annál is inkább időszerű, mert a Szkeptikus Társaság immár tényezőként kezel minket, elismerve ennek az újszerű természettudományos elméletnek a létjogosultságát. Reméljük, Önt is hamarosan támogatóink - és népszerűsítőink - közt üdvözölhetjük. Amennyiben cikket kíván írni az IDEG munkájáról, és kíváncsi az áttörő elméletünk részleteire, mindenben szívesen állunk rendelkezésére!

Tisztelettel:
Az IDEG alapító tagjai.

Az első embereket mindig is tisztábbnak, szebbnek, jobbnak gondoltuk a maiaknál. Őseink közelebb éltek az isteni szférák tökéletességéhez. Az ÉRTEM képviselői is abba az illúzióba ringatják magukat, hogy világunk egy intelligens tervező alkotása, és mi, benne élő emberek vagyunk tervezése csúcspontja. Hogy a teremtő minket szánt-e teremtése fő művének, a magam részérol nem tartom kétségesnek. De vajon valóban olyan tökéletesek voltak az első emberek? Valóban olyan tökéletes volt a teremtőjük? Elég egy pillantást vetni az ókori mitológiák teremtéstörténeteire hogy lássuk: őseink, kik a teremtés után csupán néhány évszázaddal léteztek és közelebb éltek a természethez, pontosan tudták, hogy nem. Világunk tökéletlen, hibáktól nyüzsgo fészek, épp úgy, ahogy létrehozója, ki saját képére formált bennünket.

 Az ókorra általánosan jellemző, hogy isteneik emberszerűek, irigyek, féltékenyek, indulatosak, harciasak, bosszúállók, érzelmesek, vágyakozóak és ostobák, éppen úgy ahogyan mi magunk. Világuk tán csak abban különbözött a miénktol, hogy a halál árnyéka nem vetült létükre, és nagyobb hatalommal rendelkeztek bárkinél, aki ma él.

 A görög teremtésmítoszok nem egységesek az ember létrejöttét illetően. Ovidius szerint a Természet hozta létre az embert; testét vízbol és agyagból, lelkét isteni elemekből. Mások szerint sárkányok fogaiból keletkeztünk. Megint mások szerint az ember Prométeusz alkotása, aki még csak nem is isten volt, hanem titán.

 Amit azonban ki szeretnék emelni, nem más, mint az ember öt korszaka, melyrol Hésziodosz ír Munkák és napok c. művében. Eszerint létezett az Aranykor nemzedéke, kik fölött Kronosz uralkodott. Nem ismerték sem a munkát, sem az éhséget, sem az öregséget. Boldogan éltek gond nélkül egészen addig, amíg Zeusz nem fosztotta meg trónjától az apját. Ekkor elpusztultak az Aranykorral együtt. A második az Ezüstkor nemzedéke, szintén az istenek teremtményei. Kötekedő, tudatlan emberfajzatok voltak. Isteneknek nem áldoztak és a férfiak anyjuknak tartoztak engedelmességgel. Zeusz elpusztította valamennyit. A Rézkor nemzedéke kőrisfákról hullott a földre fegyverrel a kezében. Kenyeret és húst ettek, könyörtelenek voltak és háborúskodtak. A Fekete Halál ragadta el őket. A negyedik nemzedék tagjai is réz-emberek voltak, ám ők nemeslelkűek és bátrak. Héroszok lettek belőlük. Az utolsó nemzedék a Vaskor korcsai, kik jelenünk emberei. Igazságtalanok és tiszteletlenek.

 Fentieket még elgondolkodtatóbb fényben tünteti fel egy midrás, melyet a héber Genesishez írtak. A Genesis Rabbá szerint "Isten számos világot teremtett, de egymás után összerombolta azokat, mert egyik sem elégítette ki. Mindegyiket emberek lakták, ezernyi nemzedék, de ezeket Isten mind kiirtotta, emléküket sem hagyván meg."

Mindebbol egyértelmuen következik, hogy a teremto kísérletezett, próbálkozott, mielőtt megteremthetett volna bennünket. Miért várunk tökéletes munkát egy olyan Teremtőtől, aki nyilvánvalóan nem volt tökéletes, és számos vázlatot radírozott le a papírjáról, mielőtt egy olyan világot alkotott volna meg, mint a miénk? Nem tisztem megítélni Hésziodosz írását, de úgy vélem, bár az Aranykor emberei tökéletesen boldogok voltak, ha valóban tökéletesek lettek volna, nem kellett volna veszniük, ahogy egyébként még három másik nemzedéknek is. Amint tudjuk, a mi nemzedékünk sem tökéletes. De a teremtett nemzedékek közül minden bizonnyal még mindig a legjobb forma.  

A számos teremtéskísérlettel egyúttal tökéletesen megmagyarázzuk a furcsa kövületeket, a hatalmas idegen lényeket és az emberszerű csontvázakat is, melyeket az evolúció táborába tartozó lelkes materialisták hiába próbálnak sorba rendezgetni, egyfajta folytonosság látszatát keltve. Egyúttal elvethetjük azt az ostobaságot is, melyet Philip Gosse zoológus fogalmazott meg a XIX. században, vagyis hogy ezeket a maradványokat Isten helyezte volna a kozetekbe, hitünk próbatétele végett. Nem. Ezek a maradványok valóban több millió évesek, ahogyan azt az izotópos kormeghatározás mutatja. Ezek az elottünk teremtett világok radírfoszlányai.

 A héber mitológia midrásai és kabbalisztikus kommentárjai tartogatnak még érdekes bizonyítékokat teremtőnk intelligenciájával kapcsolatban. Vajon előfordulhat-e egy intelligens tervezovel, hogy csupán harmadik próbálkozásra sikerül megalkotnia Évát, az első asszonyt? Kötve hiszem. Ezen írásokból mégis az derül ki, hogy Ádám elso felesége nem Éva volt, hanem Lilith, egy parázna, öntörvényu nődémon, aki még a bűnbeesés elott távozott a Paradicsomból, így megorizte halhatatlanságát. Az első Éva bár szép lett, Ádámot folytonos undorral töltötte el, nem tudott ugyanis felülemelkedni azon a látványon, amelyet megalkotásakor tapasztalt. Így az első emberasszonyt csak harmadik próbálkozásra sikerült megalkotni a teremtonek, Ádám oldalbordájából vagy farokcsontjából, amíg a férfi aludt. További írások utalnak olyan lehetőségre is, mint hogy Ádám kétnemu lény volt, és eredetileg Évával egy testben teremtettek.

 Ezeket a mítoszokat természetesen nem szabad szó szerint érteni, ám mind arra utalnak, hogy a teremtés nem egy csodálatosan tökéletes folyamat volt, mely egy csodálatosan tökéletes teremtő ujjai közül folyt ki az anyagi síkra. Ezek a mítoszok arra emlékeztetnek bennünket, hogy a teremtőnk s mi magunk is számos hibával rendelkezünk, hogy a teremtést komoly munka és kísérletezés előzte meg,  mígnem használható és működőképes formában létrejött a világunk. Teremtőnk éppolyan mint mi magunk. Ezt igazolja valamennyi hibánk, szervi elégtelenségünk és genetikai rendellenességünk is. Ha kellő figyelemmel, tudással és nyitott elmével tekintünk a világra, könnyedén megláthatjuk a tervezőasztalon félrecsúszott ceruza nyomait.

Gyakran merül fel, hogy pontosan hogyan is lehet meghatározni valaminek a tökéletességét - avagy annak a hiányát. Bizonyos körök sokat tudnak értetlen-kedni ezen a problémán, pedig még egy 5 éves gyerek is tudna válaszolni a következő egyszerű kérdésre:

Örömmel konstatáltuk, hogy kezdeményezésünk hatalmas hullámokat vetett az internetes közösségekben és a tudományos életben egyaránt. A hozzászólások várható rohamát pedig szeretnénk ebbe az általános vitafórumba terelni.

Minden kedves érdeklődőnek, szimpatizánsnak, bírálónak szívesen várjuk a kultúrált módon megfogalmazott véleményét.

Az Imbecil Design Gittegylet (IDEG) képviselőinek nyílt levele a Szkeptikus Társaság és az Értelmes Tervezettség Mozgalom tagjainak címezve.

   Örömmel konstatáltuk a két vitázó fél előremutató kezdeményezését, mivel végre építő eszmecsere indulhat az állóháborúba merevült lövészárkok közt. Már éppen ideje volt az értelmes beszédnek. Ezen a pozitív példán felbuzdulva a mi mozgalmunk is szót kér a vitában, ugyanis ugyanazokra a kérdésekre keressük a válaszokat, és ugyanazokat az elveket - a tisztán természettudományos módszereket - tarjuk a megismerés kulcsának, mint az ÉRTEM, és névlegesen a darwinisták.

   A vitázó felek eredetileg három kérdéskört határoztak meg, ezek:

1. Ésszerű válaszlehetőség-e az intelligens tervezettség az élővilág eredetére? (ezt mi természetesen kiegészítenénk az Elcseszett Tervezettség tudományos elméletével)

2. Előrelépés, vagy visszalépés a tudomány számára a darwinizmus megkérdőjelezése?

3. Szabadjon-e megemlíteni a hazai iskolákban az élővilág intelligens tervezettségének lehetőségét?

Mi csupán egyetlen, röviden megválaszolható kérdéssel szeretnénk megtoldani a listát:

4. Szabadjon-e megemlíteni a hazai iskolákban az élővilág unintelligens tervezettségének lehetőségét?

   Az első szó jogán.

   A két fél vitájába beleszólni azok akarata ellenére nem akarunk, ezért mind az ÉRTEM, mind a Szkeptikus Társaság részére eljuttatjuk ezen nyílt levelünket, amiben mindkét felet tisztelettel megkérjük, járuljanak hozzá hogy menet közben csatlakozzunk a konstruktív párbeszédhez. Elsősorban a Szkeptikus Társaság jóhiszemű hozzáállását reméljük, hiszen az általános értelemben vett Tervezettséget immár két, független csoport is képviseli, míg a klasszikus darwinizmust csupán ők egyedül. Hogy a 'kettő az egy ellen' igazságtalan küzdelmét valamelyest kiegyenlítsük, mozgalmunk határozottan kijelenti, hogy ugyanolyan kritikusan fog viszonyulni az ÉRTEM álláspontjához, mint teszi azt az evolúció elméletével.

   A levélváltás margójára.

   Az első két levélre reagálva leszögeznénk, hogy mozgalmunk ugyanúgy egyértelműnek látja a tervezettség tényét, mint az ÉRTEM. Számunkra sem meggyőző a darwinizmus kínálta magyarázat, amely a biológia körén belül vett két tetszőleges állapot közé képes vízionálni egy ad hoc evolúciós átmenetet, de azt sosem tudják a gyakorlatban demonstrálni. A két állapot lehet bármi: nemzettség, rend, család, vagy még magasabb taxon, egy röpképtelen és egy (látszólag) tökéletesen repülő élőlény, egy még nem is létező és egy kifejlett szerv, sőt szervrendszer - amikhez mindig kreálható egy hipotetikus átmenet. A darwinizmus elméletben bármekkora távolságot leküzd, de a gyakorlatban egy milliméternyit sem tud igazolni ebből.

   Mi is ugyanúgy látni szeretnénk a konkrét példákat, mint az ÉRTEM képviselői, és nagyon reméljük hogy szabatos választ kapunk ezekre a kérdésekre. Addig viszont egyetértünk azzal a megállapítással, hogy "a mutációs-szelekciós mechanizmus, amelynek a fajok létrejöttét ma tulajdonítják, minden megfigyelés és kísérlet szerint alkalmatlan arra, hogy akár egy, akár több lépésben komplex biológiai struktúrákat és élettani folyamatokat hozzon létre."

   Az evolúciós mechanizmus kétséges működésén túl a rokonsági kapcsolatok megállapítását sem tartjuk megalapozottnak, amiket elsősorban a morfológiai hasonlóságokból vezetnek le: attól hogy a karalábénak is van feje, meg az embernek is, nem bizonyítja hogy a karalábékból fejlődtünk ki. Az ilyesfajta homológiákra építő evolucionista spekulációkat el kell utasítsuk. A rokonsági viszonyokat a genetika sem támasztja alá, főleg mivel annak eredményei a legtöbb esetben éppenséggel ellentmondásban vannak az anatómiai hasonlóságokból kirakosgatott leszármazási sorokkal.

   IDeológiai vita.

   Hasonlóképpen osztjuk az ÉRTEM megállapítását az evolúcióelmélet ideológiai elfogultságát illetően, hiszen annak marxista-ateista gyökereit nehéz is lenne letagadni. Mindazonáltal az ÉRTEM függetlenségét is meg kell kérdőjelezzük, amikor a tervezettség kapcsán csupán az "intelligens" tervező lehetőségét tarják elképzelhetőnek. Végletes naivitásnak tűnik vitapartnerünk azon megállapítása, miszerint "az élővilág intelligens tervezője tudatosan épített be a fajokba a képességek mellé hiányosságokat is." Könnyen tetten érhetjük az elfogultságot a következő mondatokban: "Ez nem jelentené feltétlenül azt, hogy ő tökéletlen. A világ dolgai lehetnek tökéletesek abban az értelemben is, hogy tökéletesen olyanok, amilyennek a tervező léte akarta hozni őket." Ugyan, egy tökéletesen működésképtelen rádióról is ezt állítanánk? Tökéletes, mert eleve működésképtelenre lett tervezve? Az odaégett vacsora is tökéletes, hiszen ilyennek tervezte a háziasszony? A lyukas zokni is tökéletes, mert tökéletesen lyukasra lett tervezve?

            Az ÉRTEM szerint tehát két ellentétes kiindulási feltételből is ugyanaz következik:

            Tökéletes Terv - tehát Tökéletes Tervezője volt.

            Tökéletlen terv - tehát Tökéletes Tervezője volt.

   Ez már nem tudomány, ez ideológia. Ezzel tulajdonképpen nyíltan elismerik, hogy világképük korlátai miatt nem hajlandóak számításba venni az ideológiai okokon túlmutató magyarázati lehetőségeket. Azonban ezt az abszurd érvelésüket könnyedén megcáfolhatjuk - elég felcserélni a következtetés irányát: ugyan ki következtetne egy tökéletes tervből arra, hogy az alkotója tökéletlen? Egy zseniális ötletből, hogy a kiötlője ostoba? Egy finom vacsorából, hogy a szakács nem tud főzni? Egy másodpercre pontosan járó zsebórából, hogy az órásmester vak?

   A logikus válasz.

   Az IDEG mozgalom tehát azt állítja, hogy a terv és a tervező közt szoros összefüggés van. Logikus állítás, hogy:

            - ha a terv tökéletes, akkor a Tervező is az;

            - ha a terv tökéletlen, akkor a Tervező is az.

   Mint már kifejtettük, a tervezettség tényét mi is elfogadjuk. Most már csupán az élőlények „terveit” kell megvizsgálnunk. A tengerparton talált zsebóra népszerű analógiájával könnyen szemléltethetjük a gondolatmenetünket: ha az óra pontatlanul, össze-vissza jár, tucatnyi különböző percmutatója van, de hiányzik az óramutató, a mechanikus szerkezetben van egy teljesen funkciótlan, ám a specifikált komplexitást mutató lítium elem, és az óraüveg átlátszatlan, akkor a tervezési hibák mindenki számára nyilvánvalóak. Annak az esetnek a kizárására, hogy az élővilág eredetileg tökéletes volt, csupán az idő során a sorozatos mutációk rontották el a biológiai „óraszerkezeteket”, alkalmazzuk az evolúció lépéseinek modelljét: vegyünk néhány ezredmásodpercre pontosan járó órát, mozsárban törjük azokat össze, s a darabokat egy dobozban rázzuk a végtelenségig - sosem fognak pontatlanul járó, felesleges alkatrészeket tartalmazó avagy éppen hiányos mechanikájú órákká összeállni! Ugyanis soha, semmilyen órává nem fognak összeállni! Tökéletes órákból mutációs-evolúciós úton sosem lesznek tökéletlen órák! Ha tehát az órák tökéletlenek, akkor mindig is azok voltak.

   Könnyen beláthatjuk, hogy az a megállapítás az élővilágra ugyanúgy áll – és épp ez a felismerés alkotja az Elcseszett Tervezettség tudományos elméletének a mélységes magyarázó erejét. Egy tökéletesen megtervezett DNS szekvencia sosem fog magáról hibás másolatot készíteni, hiszen akkor önnön tökéletes voltát cáfolná! Amennyiben tehát az élőlények genomjában vannak hibák – azaz mutációk, akkor azok megléte a bizonyíték a Kezdetektől Tökéletlen Tervezésre! És mutációk bizony vannak...

   Még maga Richard Dawkins – az egyik legmegátalkodottabb evolucionista biológus – is elismeri a biológiai tökéletlenségeket, mint írja: „Azért töltöttem egy napot az anatómussal a zsiráfot  boncolva, hogy tanulmányozzam a bolygóideget, mint az evolúciós tökéletlenség példáját.” (A legnagyobb mutatvány, p 192.). Ezért ha valóban a tiszta természettudomány módszertanát akarjuk követni, akkor a bizonyítékokat követve egyértelművé válik:

            - a Tervező létezik,

            - a Tervező tökéletlen.

Csupán ezeknek a nyilvánvaló igazságoknak az elfogadása után lehetséges folytatni a valóban értelmes vitát.

Tisztelettel: Az IDEG csoport alapító tagjai.

2010. 11. 07., Budapest

A nyílt levelünk letölthető PDF formátumban!