Az Elcseszett Tervezettség Tudományos Elméletéről

Az Imbecil Tervezettség Gittegylet (IDEG) blogja az élővilág tervezettségének újfajta megközelítését népszerüsíti. Célunk az evolucionizmus túlhaladott dogmáinak a leváltása egy friss alternatívával, az Elcseszett Tervezettség tudományos elméletével.

Friss topikok

  • Foulcrow: Örömmel látom hogy a blog szerkesztői nem zárkóznak el az esetleges alternatív felvetésektől, sőt,... (2011.01.08. 20:41) alternatív alternatívák
  • Foulcrow: Az elméletet tovább vizsgálva felfedeztem, hogy az ID és az Elcseszett tervezettség közötti egyik ... (2010.12.17. 06:07) Nyílt levél Rimóczi Lászlónak.
  • : @pounderstibbons: A barátod több mint valószínű, hogy írástudatlan, mert az álmokban megjelenő pol... (2010.12.08. 23:01) Általános vitafórum
  • : Mindkét ábrán sokszögeket láthatunk. Milyen körről beszélsz? (2010.12.08. 22:46) Egy egyszerű kérdés

Linkblog

Nyílt levél Rimóczi Lászlónak.

2010.12.13. 22:22 Központi IDEG

Tisztelt Rimóczi László!

Örömmel olvastam az index címlapjára is kilinkelt cikkét az ID és a darwinizmus vitájáról, a kommentek számát tekintve is látható, hogy a témát komoly érdeklődés övezi. Ezúton szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy nem csupán ez a két tudományos elmélet küzd az elsőségért - és az ID esetében az oktatásba való bekerülésért. Létezik egy új, fiatal, de feltörekvő elmélet, ami az Intelligens Tervezettség egyes alapelemeit átvéve, jelentősen továbbfejlesztette az eredetit. Sajnálatos módon a ID képviselőinél rendre felmerülő probléma, hogy vallási vagy egyéb meggondolások miatt a tényeket igazítják a saját elvárásaikhoz, nem pedig fordítva. Bizakodom, hogy Önt nem sodorták az elfogultság irányába vallásbölcsészeti tanulmányai, inkább szélesebb perspektívát nyújtanak ezen újszerű gondolat befogadásához!

Röviden összefoglalnám az általunk, azaz az IDEG csoport munkája révén népszerűsített természettudományos paradigma lényegét: a tudományos tényekből kirajzolódó kép egyértelmű - az élővilág tervezett. A tervezettség puszta tényén túl viszont nem lehet nem tudomást venni a tervezés hibáiról. Igen, a hibáiról. Első hallásra ez egy igen súlyos megállapítás, viszont könnyedén alátámasztható látványos példák sorával. És bizony a darwinistákét megközelítő elvakultság kell ahhoz, hogy a valóság ezen részléteit valaki a világnézete okán ignorálja.

Kezdetnek induljunk ki az Ön első mondatából: "A csigaház tökéletes harmóniája, a kristályok szabályos szerkezete, az egysejtű ostor megmagyarázhatatlan kialakulású motorja és számtalan hasonló jelenség tartja életben az örök kérdést: vajon mindez csak véletlen, csinos baki, vagy a természet szeszélyes játéka?" Valóban, ezeknek a dolgoknak a magyarázata nem lehet az akadémiai "tudomány" Wunderwaffe-je, a misztikus "véletlen", hiszen ahogyan a nyertes lottószámok sorozatai, a hópelyhek kristályhibái (!), vagy a fonákjukra-tetejükre hullott falevelek mintái is egyszerűen túl összetettek (bizony alig 500 száraz levél elegendő ahhoz, hogy átlépjük a Tervezettség határát, az 1:10^150 valószínűtlenséget), túl komplikáltak ahhoz, hogy a véletlennel intézzük el a kialakulásukat. Azonban mivel elméletünk csupán az élőlényekkel foglalkozik, ezért szorítkozzunk a biológiából vett példákra. Lássuk tehát, mennyire is tökéletes a csigaház harmóniája!

A Mammut üzletház kirakatai mellett sétálva megakadhat a szemünk néhány diorámán, amikben régen tervezett állatok fosszíliáit tanulmányozhatjuk (ebből is látható, hogy az IDEG csoport igen aktív tudományos kutatómunkát végez. Még terepen is.). A számunkra most érdekes kollekciót a második emeleten állították ki; az üvegvitrin középén pedig ott találjuk ezt a (lásd a nagyított képen balra) furcsán deformálódott csontot. Íme egy barlangi medve (Ursus spelaeus) állkapcsának hibás tervezése, ill. annak fájdalmas következménye - a rossz szögben álló felső és alsó szemfogak szinte elfűrészelték egymást. Az persze nyilvánvaló, hogy valaki részletesen megtervezte a medve fogazatát, azok anyagától kezdve a méretükön át azok pozíciójáig beállítva minden jellemzőt. Hacsak nem feltételezzük, hogy a Tervező (akinél az Intelligens jelzőt nem csak a tudományos elméletünk névbeli megkülönböztetése végett hagytuk le) tudatosan, a fizikai fájdalom és szenvedés szándékával tervezte ilyenre a medve állkapcsát, akkor csupán egy lehetőség marad.

Komolyan véve az ÉRTEM honlapján olvasható cikk egyik lényeges mondatát: "A tervező szándéka gyakran leolvasható a konstrukcióból (logikai következtetések, illetve az elfogadható interpretációk alapján)", eszerint tehát ugyanúgy kell eljárnunk,  mintha egy mesterember munkáját szemlélnénk. Tegyünk akkor így!

 Nos, a "Tervezettség", mint olyan, most is megkérdőjelezhetetlen, a mesterember létezik, de azt hiszem mindannyian lespórolnánk az "intelligens" jelzőt, sokkal inkább a "részeges, kétbalkezes kontár" szóvirág tolulna az ajkunkra. Márpedig ha ugyanilyen kontár tervezést látunk a természetben, akkor ezúttal miért vonakodunk mégis? Persze, mi is kereshetnénk banális kifogásokat, ahogyan az ÉRTEM is teszi: 'nem tudhatjuk az Alkoholista Kőműves célját', 'lehet hogy ez a lépcső így tökéletes', 'nincs jogunk megítélni a Kőműves munkáját, amíg mi egy lépcsőfokot sem tudunk lebetonozni'. Vajon akkor is így mentegetőznénk, ha az ilyen munkát nekünk kellene kifizetnünk?

Az IDEG csoport véleménye tehát egyértelműen tervezettség-párti, de mi ki merjük mondani azt a logikus, szinte már triviális következtetést, amit az ÉRTEM (avagy a Védikus Kreacionizmus,  nem véletlenül vagyunk bizonytalanok..) világnézeti okokból nem mer:
 "A Tervezés Tökéletlen. A Tervező is Tökéletlen" - szól az IDEG 'Ars POEtica'-ja.

Az állami közoktatás sokszínűséget és teljeskörűséget kell biztosítson a tanulóknak, csak így biztosítható a világnézetileg pártatlan és minőségi oktatás. És az Imbecil Design gondolatának megjelenése az iskolákban legkevésbé sem fenyegetné ezt az alapelvet. Annak megemlítése, hogy az élet eredetére vonatkozóan van egy olyan – egy tudományos kisebbség által javasolt – megközelítés, mely szerint az élet létrejöttében valamiféle unintelligencia is közrejátszott, nem szegényebbé, hanem inkább gazdagabbá, nyitottabbá tenné az oktatást. Ez annál is inkább időszerű, mert a Szkeptikus Társaság immár tényezőként kezel minket, elismerve ennek az újszerű természettudományos elméletnek a létjogosultságát. Reméljük, Önt is hamarosan támogatóink - és népszerűsítőink - közt üdvözölhetjük. Amennyiben cikket kíván írni az IDEG munkájáról, és kíváncsi az áttörő elméletünk részleteire, mindenben szívesen állunk rendelkezésére!

Tisztelettel:
Az IDEG alapító tagjai.

5 komment

Címkék: elcseszett értem tervezettség

A bejegyzés trackback címe:

https://bolygoideg.blog.hu/api/trackback/id/tr122512146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2010.12.16. 15:16:21

Az ID szerint intelligen tervezettseg tortent, de letezik ennek egy valtozata a Tobb Ertelmes tervezo (Multiple Intelligent Designers, MD) pandasthumb.org/archives/2004/09/introduction-to.html

Tisztelettel javaslom annak megfontolasat, hogy az IDEG velemenye szerint lehetseges-e, hogy nem egyetlen Tökéletlen Tervező mukodott, hanem esteleg tobben voltak a Tökéletlen Tervezők? Ez a TöTöT - Több Tökéletlen Tervező elmelete.

A Tökéletlen Tervezők altalaban egymastol fuggetlenul, egymassal versenge dolgoztak, es otleteket loptak egymastol, ez magyarazza a sok egymasra hasolnlito, de kulon fajba tartozo elolenyeket.

Meg annak a lehetoseget is megfontolnam, hogy a tervezettsegben nyilvanvaloen felismerheto hibak egy resze kommunikacios problemak miatt kovetkezett be - ket egyuttmukodo Tökéletlen Tervező (csoport) kozul az egyik metrikus a masik meg angolszasz mertekegysegeket hasznalt, es felteteleztek, a masik is abban szamol. A ket Tökéletlen Tervező kulonbozo reszegysegeket tervezett ugyanahhoz az elolenyhez - ez magyarazza az aranytalan alaku elolenyeket.

Az iskolaban egyenlo idoben kene tanitani az ID-t az MD-t, a TT es TöTöT-öt. Az evoluciorol felesleges szot ejteni ennyi versengo egyforman valoszinu elkepzezes mellett, ido sem jutna ra.

Foulcrow 2010.12.16. 17:25:18

Nem szabad elvetni (vagy egy félmondattal lerendezni) azt a lehetőséget sem, hogy a tervező szándékosan tökéletlenre tervezte a teremtményeket. Feltevésem szerint ez azért történhetett, hogy a tervező szórakozhasson a teremtményei tökéletlenségén, esetleg kísérletet végezzen, hogy a tökéletlen teremtmények hogy boldogulnak tökéletlenségeik dacára.

További elméleteket is meg lehet fontolni, de a fentiek alapján esetleg a tervezettség új irányvonala, a Rosszszándékú Értelmes Tervezettség (RÉT) elmélete körvonalazódik.

A TöTöT elmélet elíró ereje megkérdőjelezhetetlen, hiszen megfelelően indokolja a tökéletlenség forrása mellett azokat az aránytalanságokat, melyek annyira nyilvánvalóak, hogy egyetlen tökéletlen tervező aligha tervezhette volna az élőlény minden részét. Jó példa erre a fekete özvegy, melynél szinte szemet szúr, hogy külön tervező tervezte a nőstényt, valamint a hímet, így lehetséges a szignifikáns méretkülönbség. Feltehetőleg egy harmadik tervező tervezte a nőstények táplálkozási módszerét, melynek során gyakran tápláléknak nézik a hímet.

Valamint adódik a kérdés, hogy a tervezés jól látható tökéletlenségei mögött rejlő unintelligencia milyen fokú? Amennyiben mi, a tervező teremtményei számtalan tervezési hibát és pontatlanságot tudunk felmutatni, jelentheti ez azt, hogy lényegében intelligensebbek vagyunk a tervezőnél? Egyáltalán, tudhat-e egy rendszer többet annál, mint amit a tervezője tudott?

Központi IDEG · http://bolygoideg.blog.hu/ 2010.12.16. 22:06:21

Ez bizony a teljes paradigmaváltás előszele, egyértelmű...

Nagyon figyelemreméltónak tartom a mértékegységek problémájából fakadó diverzitás magyarázatát, hiszen itt egy konkrét példa, ami alátámasztja ezt. A tervezettség egyik legmegragadóbb jelképe egy űrszonda. Lárifári, ez lett belőle:
en.wikipedia.org/wiki/Mars_Climate_Orbiter#The_metric.2FUS_customary_units_mix-up
Kíváncsi vagyok, ezt mivel magyarázzák a darwinisták? Biztos jönnek majd megint a természetes szelekcióval, csak kár hogy az nem hoz létre ÚJ rakétákat (de még Egyszerüsíthetetlenül Elcseszett alkatrészeket sem!), csupán rombol, ahogyan ez a példánkban is látható.

Az unintelligencia kérdésében viszont egyelőre agnosztikus vagyok, szerintem a jelenlegi megismerési módszereinkkel ez a komplikált episztemológiai kérdés eldönthetetlen (viszont teljes mértékben kompatibilis a TöTöT-el!). Azt hiszem mi is kénytelenek leszünk ontológiai önigazolást keresni.

fordulo_bogyo 2010.12.17. 02:22:59

@Központi IDEG: Nagyon jol latod, az az urszonda ihletett meg.

Foulcrow 2010.12.17. 06:07:28

Az elméletet tovább vizsgálva felfedeztem, hogy az ID és az Elcseszett tervezettség közötti egyik különbség, a tervező teremtményeinek a minőségére vonatkozó megállapítások alapján az Elcseszett tervezettség nagyobb leíró / magyarázó erővel bír, mint az ID.

Az ID nem mond semmit a teremtmények minőségéről, ilyenre van tervezve, de az nem tudjok, miért.
Ezzel szemben az Elcseszett tervezettség azt mondja, hogy a tervező inkompetens, így tervei nagy részében hibát fogunk találni.

És tényleg, ha megvizsgáljuk a természetet, a tervezés nyilvánvaló jelei mellett (melyek konzisztensek az ID és az Elcseszett Tervezés elméletével), azt találjuk, hogy a legtöbb teremtmény valamilyen hibával, tökéletlenséggel bír, megfelelően tüzetes vizsgálatok során talán az összes élőlény esetén lehet találni tervezési hibákat.
Erre a jelenségre csak az Elcseszett Tervezettség elmélete nyújt kielégítő választ, míg az ID nem.
Emiatt az Elcseszett tervezettségnek a magyarázó / leíró ereje nagyobb, mint az ID-nek, ezáltal pontosabb, tudományos elmélet, mint az ID.

További kutatási területnek javaslom:
Unintelligencia és turing teszt. Az intelligencia egyetlen egyed esetében nem értelmezhető, mindig az egyedek közötti kommunikációban keresendő. Ennek megfelelően egy hörcsög szemszögéből intelligens egy másik hörcsög, sőt, egy USB port szemszögéből intelligens egy pendrive (míg az ember nem, mert akármilyét dugja be az USB portba, nem tud kommunikálni vele).

Természetesen a hétköznapi értelemben vett intelligenciát a saját szemszögünkből kell nézni, így intelligensnek tekinthetjük azt, aki tud velünk kommunikálni ld. en.wikipedia.org/wiki/Turing_test Mely szerint egy gép lehet intelligens, ha a kommunikációja alapján nem tudjuk megkülönböztetni egy embertől.

Sajnos a tervezővel jelenlegi tudásunk szerint nem tudunk kommunikálni, viszont összemérhetjük az általa létrehozott valamint az emberek által létrehozott dolgokat hasznosságuk szempontjából, hasznossággal közelítve a kommunikációt, ezáltal az intelligenciát. Erre elsősorban a nemesített növények lennének alkalmasak, mivel a biológiában itt a leg szembetűnőbb az emberek tevékenysége.

Persze lehetne vitázni arról, hogy 0-ról létrehozni egy növényt bonyolultabb, mint egy létező növényből egy újat nemesíteni, de be kell látnunk, a tervezőnek se került volna több erőfeszítésébe egyből a nemesítettet létrehozni, mint az embereknek kinemesíteni.
Ennek megfelelően a lehetőségeink:
1. A tervező nem tudta megtervezni a nemesített növényényt, mely az inkopentenciájára utal
2. A tervező nem tudta, hogy számunkra hasznosabb lesz a nemesített növény. A fentebbi módosított Turing teszt alapján ez az unintelligens voltára utal, mivel nem ismert föl valamit, amit az emberek felismertek.
3. Lehet, hogy van egyéb magyarázat, de most nme jut eszembe.

További kutatási terület (mely talán nem hordoz ennyire egyértelmű eredményeket) az immun-rendszer-antibiotikumok kérdése.
süti beállítások módosítása